Van álom, mely szebb mint a többi. Van álom, mely többet tart mint a többi. De a legszebb álmom ahhoz kötődik, aki most e sorokat éppen olvassa.
A szerelem nem mindig villámcsapás, néha csak belopakodik szépen csendben.
A legtöbb férfi aprólékos részletességgel tud beszélni arról a nőről, akit használ, de nem szeret. Amint szerelmes lesz, elbutul a tekintete, elapad a szava. Himnuszt költ a kedvesről, csakhogy ezt már magába zárja. Ezekhez a gondolatokhoz illetéktelen az idegen fül.
A szerelemről nem kell beszélni, mert a szerelemnek megvan a saját hangja, és magától beszél.
Alig-alig aludtam. Valaminő félöntudatlanságban hevertem, nem akarván elhinni, hogy végre valóban itt tartok, hozzásimulva, vele összegömbölyödve tölthetem az éjből még hátralévő időt. Rettegtem, ha elalszom, reggelre kiderül, mindez csak álom volt. Féléberen őriztem a meseszép valóságot.
"Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.
Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet."
Szerelmes vagyok, és ez mindenem, akár helyes, akár nem, és neki én vagyok minden. Szeretem. Egyek vagyunk, nem lehet mit tenni, semmit sem tehetek, csak ölelni őt örökké. Vele akarok lenni ma, holnap és egész életemben. Amikor a szerelem ilyen erős, ott nincs helyes vagy helytelen. A szerelem egész életedre szól. West Side Story c. film
Minden tud csalni, de a hang színe, az nem... Az őszinte és leleplez minden érzést. Móricz Zsigmond
A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye, és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen ez a fény idéz elő.
- Mit mondtál?
- Szeretlek.
- Nem értem.
- Én sem.
A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát.
Milyen emberfölötti gyönyör is áradhat el szíveken, mikor az ajkak először találják meg egymást, mikor a négy kar ölelkezése egyetlen lénnyé forraszt össze, egyetlen királyian boldog lénnyé két egymásba őrült emberi lényt.
Szeressük a testi szerelmet, de ne nyugodtan, köznapian, rend és törvény szerint, hanem lángolón, nekivadulva, zabolátlanul! Kutassunk utána, ahogy az arany és a gyémánt után kutatnak, mert értékesebb ezeknél, lévén felbecsülhetetlen és mulandó! Üldözzük szüntelenül, haljunk meg érte és általa.
Ha szeretsz valakit, ne szólj egy szót se. Hallgass! S a csöndben üzend ezt a néma zenét. Vagy tudod mit? Ha félsz, hogy nem hall, mert még nincs hozzá füle: fütyülj neki! Mindenkinek van egy titkos füttyjele. Ha meghallja, talán megdobban a szíve.
A szerelemről beszélgetni olyan, mint az építészetre táncolni.
Egy elmés asszony egyszer olyasmit mondott nekem, ami talán a női nem titka; minden nő, amikor szeretőt választ magának, inkább ad arra, hogy a többi nő milyennek látja választottját, mintsem arra, hogy jómaga milyennek látja.
Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt. És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek. Ha igaz az, hogy a szeretetben a kettő egy lesz, és egymásba ölelkezik, akkor ott nem lehetnek magántitkok, hozzáférhetetlen sebek, és főleg levegőtlen, gennyes sebek nem lehetnek, mert nem tudnak egymással összeforrni. Összeforrni csak a tisztaság tud, ezt még a sebészek is tudják, mert még a testünk is így működik. Senki sem tökéletes! És elvárhatatlan, hogy az legyen, mert az ember nem az. /Müller Péter/
A szívnek nem lehet parancsolni. Senki se szándékosan forgatja fel a saját életét, vagy választ párt úgy, hogy direkt megbántsa azokat, akik szeretik. Néha egyszerűen így alakul.
Az élet legfőbb boldogsága az a meggyőződés, hogy szeret bennünket valaki, hogy magunkért, jobban mondva magunk ellenére szeret. /Victor Hugo/
Soha el ne tévedj, ha hív a nagyvilág.
Soha el ne engedj, szükségem van rád!
Veled alszom el, bárhol jársz,
ha megfogtál, hát vigyázz rám!
Ne vádoljunk senkit a múltért,
a vád már úgyis hasztalan.
Talán másképp is lehetett volna,
most már mindennek vége van!
Szerelmes Szívem Számodra Szabad.
Szárnyaljon Szívembe Szerető Szavad.
Szikrázzon Szerelemtől Szép Szemed,
Szerelmes Szívem Szüntelen Szeret!
Jön egy sárkány napkeletről,
álmot hozó végtelenből.
Tüzet okád, Téged akar,
de ne félj, csak én küldtem őt
egy jóéjt puszival!
Ha szeretsz, hívsz,
ha hívsz, megyek.
Ha megyek, boldoggá teszlek,
ha boldog vagy, boldoggá teszel!
Lábaid elé szórtam álmaimat,
puhán lépj,
mert álmokon taposol!
Sorsomat veled megosztom, bánatod legyen bánatom, ha öröm ér, ha fájdalom , a felét magamra vállalom.
Ha százan szeretnek én ott vagyok.Ha tizen szeretnek én ott vagyok.Ha egy szeret az én vagyok.Ha senki nem szeret,én már nem vagyok.
Faj olyat szeretni, akit nem érhetsz el, aki szinte azt se tudja, hogy létezel. Tudni azt, hogy nem kellettel neki, érezni, hogy más is szereti..olyan,aki el is érheti..
Te vagy az kire egész életemben vártam,
Te vagy az kinek a szívemet szántam.
Veled minden percem igaz álom,
Legyél egész életemben a párom.
Láttalak a multkor,
mosolyogva néztél.
Épp ugy, mint akkor,
mikor megidéztél.
Vérpiros ajkaid mosolyogni kezdtek,
olyan bájos voltál
mint, mikor azt suttogtad
"ÉDESEM SZERETLEK!"
Ha majd egy nap elrepülsz mással,
és engem itt hagysz törött szárnnyal,
akkor talán nem érted a lényegét:
egy ember Neked adta az életét.
Oly megnyugtato,hogy itt vagy velem,
Hogy minden bajban fogod a kezem,
Hogy nem hagysz el soha ,hogy viszont szeretsz,
Hogy velem egyutt sirsz es nevetsz.
Koncz Zsuzsa - Köszönöm
Köszönöm, hogy értem jöttél
út porából felemeltél
Köszönöm, hogy életemnek
új értelmet adtál
Köszönöm, hogy segítettél
a bajban nem feledtél
Köszönöm, hogy megérezted
szükségem van rád
Köszönöm, hogy erőt adtál
bánatomban vígasztaltál
Köszönöm, hogy hozzám mindig
türelmes voltál
Köszönöm, hogy elviseltél
lehetetlent sosem kértél
Köszönöm, hogy megértetted
szükségem van rád
Ki tudja, nélküled hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem
Van, hogy nem csak a szerelemről szól itt egy-egy idézet, de szerintem a mosoly, boldogság, szomorúság, egyszóval minden kapcsolódik a szerelemhez.. És bocsi, ha esetleg valamelyik idézet már lett volna! Jó olvasgatást!
Az igaz szerelem nem abból áll, hogy egymás kezét, hanem egymás szívét tartjuk..örökre..
A szerelem bonyolult, és nagyon hosszú ösvény, de ha a végére érsz, meglátod, nem volt hiába fáradozásod, s boldog leszel!
A boldogság elengedhetetlen része, hogy nélkülözzünk bizonyos dolgokat, melyeket akarunk. /Bertrand Russel/
Te úgy-ahogy, de én úgy, ahogy senki! A szerelem nem halt meg, csak itt hagyott bennünket, és mi ebbe halunk bele. A kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a másik örömét. Mert a kék madár maga a boldogság és kalitkája: Az Emberi Szív Bűn az élet, de meghalni félek, mert van egy fiú, akiért élek. Van egy bűnöm mely fáj és éget, pedig csak két szó: Szeretlek Téged! Addig vagy boldog, még van ki szeret, aki a bajban megfogja a kezed, és hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor jössz rá, ha nincs már veled! Csak azt mondja az ajkad, amit a szíved érez, s ha igazat mondassz az életed szép lesz! Ha bűn egy álmodás, vállalom ezt a vétket, ha bűn hogy várok rád, örökké bűnben élek. "A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen." "Az életünk egy olyan mondat. melyet nem mi kezdtünk el, nem is mi fejezünk be, de rólunk szól.” "A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltaposta őt." „Ha a szerelmedet kapom a halálért, és harcolnom kell azért, hogy éljek, én inkább leteszem eléd a fegyvert!” Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek. Akit feledni akarunk, arra gondolunk. -La Bruyére- A szerelem egy olyan ígéret, amit eleve törötten adnak át! Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk, és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk. A nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart. Arra kell gondolni, hogy az embereknek mennyi komolyabb bajuk van, mint a szerelmi szenvedés. Meghal valakijük. Nincs mit enniük. Operálják őket. Tulajdonképpen szégyellni kellene szerelemtől szenvedni. Aki folyvást "valahova följebb" törekszik, annak számolnia kell azzal, hogy egy napon elszédül. A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom. A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni. A teljesületlen kívánság okozta kín kicsiny ahhoz képest, amelyet a megbánás okoz: mert amaz a mindig kérdéses, beláthatatlan jövő előtt áll, emez a visszavonhatatlanul lezárt múlt előtt. Ha az ember szeret valakit, akkor semmi szüksége arra a szóra, hogy "sajnálom". Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked. Ne veszítsétek el a fejeteket. Az élet még szeretné megsimogatni. Szeretni annyi, mint sebezhetővé válni. Bárkit szeretsz, a szíved bizonyára elszorul és esetleg meg is szakad. Ha biztos akarsz lenni abban, hogy sértetlenül megőrzöd, nem szabad odaadnod senkinek. Gondosan csomagold be hobbikba és apró élvezetekbe; kerülj minden bonyodalmat, biztonságosan zárd be önzőséged ládikájába vagy koporsójába. És abban a ládikában a szíved elkezd változni. Kemény, törhetetlen és visszalágyíthatatlan lesz. Az emberek azért magányosak, mert falakat építenek hidak helyett. Nem az élet tehet róla, ha nem veszed észre, hogy milyen szép. Élni születtünk, nem az Életre készülődni! Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, De nagyon hiányozz onnan, ahonnan elmentél. A bukás gyakran csak pillanatnyi állapot. Véglegessé az teszi, ha feladjuk a küzdelmet. Sok olyan ember van, aki nagyon kevéssel is képes gazdaggá tenni a saját és a mások életét. Amin nem tudok változtatni azt elfogadom. Amit meg tudok változtatni, minden erőmmel küzdök, hogy megváltoztassam. Istenem adj erőt hogy meg tudjam különböztetni a kettőt egymástól! Ha nagy csapás, lelki fájdalom ér, mindenekelőtt gondolj arra, hogy ez természetes, mert ember vagy. Mit is képzeltél? Ember vagy, tehát kedveseid meghalnak, barátaid elhagynak, s minden, amit gyűjtöttél és szerettél, elrepül, mint a por a szélviharban. Ez nem csodálatos, hanem a természet rendje szerint való, ez az egyszerű és természetes. Inkább az a csodálnivaló, hogy nem érnek mindennap nagy csapások. Ember vagy, tehát szenvedned kell; s szenvedésed nem tart örökké, mert ember vagy. (Márai Sándor) Milyen csúnya az élet! Ha az ember egyszer valami gyengeségre akad benne, s átengedi magát neki, akkor ez bűn, és később drágán fizeti meg. (Maupassant) Élek megint. - Érzem, mert szenvedek. /Madách Imre/ Az élet egy nyitott könyv. Sajnos azonban nagyon gyakran rossz oldalon. (Mae West) Két szóval elmondhatom, amit az életről megtanultam: megy tovább. (Robert Frost) Ne aggódj, ha fellegvárakat építettél. Ott vannak a helyükön. Most rakd alájuk az alapjukat. - Henry David Thoreau Álmodozz, mintha örökké élnél; élj, mintha ma meghalnál. - James Dean Az élet értelmét nem keresni kell, hanem nekünk kell értelmet adni az életnek. (Palotai Boris) Fájdalom Fájdalom az, amikor a szerelem ott van melletted, és te nem Csalódni abban kit szívből szeretünk. A szerelem olyan mint egy vár, Ne sírj, ha az élet fáj, A boldogság az amikor sokat kapunk. "Legyen a szív boldog vagy boldogtalan, egy másik szívre mindig szüksége van." "Viruló mezőnek millió virága, hullajtsd szirmaidat életed útjára. Legyen álmod és ébredésed boldog, találd meg azt a szívet mely csak érted dobog!" "A szív sebét a feledés majd behegeszti lágyan, s tovasuhan a kínod és a lelked is az árban." "Tudom, vágyainknak nem lehet ura senki, S a szerelem csak önként kíván megszületni" "Ma még ilyen vagyok, holnap más leszek, mindig változom de örökké szeretlek.” "A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb ha utálni szeretnéd azt akit a világon legjobban szeretsz!" " Szeressél úgy, ahogy téged mások, s valósággá válik legkedvesebb álmod. Soha ne mondd azt, hogy nem szerethet senki, hisz te is tudod őket ugyanúgy szeretni!" Az élet olyan mostoha, De jó volna, ha hallanám a hangod, „Ne hidd, hogy boldog vagyok tőled távol, Ne hidd, hogy mást szeretek e világon. Ne hidd, hogy szívem nem bántja semmi, nem kell a világon rajtad kívül senki!” "Azt hiszed jobb az nekem ha nem vagy velem! Tegnap veled ma nélküled, „Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit, "Ha szereted, viszont szeret, "Ismerem azokat a szavakat, "Te vagy az egyetlen a földön, "Mindkét kezemmel fogom a Te kezedet, "Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek." "Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szeretünk, azt nem felejtjük el." "Nem mondom azt, hogy nem tudok nélküled élni. Mert tudok. Csak nem akarok." „A negatív beállítottságú ember úgy vonzza magához a bajt, mint mágnes a vasreszeléket!” "A szív, mely igazán szeretett, sohasem felejt." Oly szomorú mindig egyedül lenni, valakit mindig hiába keresni. Valakit várni ki nem jön többé, valakit szeretni titokban örökké! Ha most megkérdeznék tőlem, mit jelentesz nekem, én felemelt fővel azt felelném, semmit csupán csak az életem! Ha hiányzom nyomd meg a gombot, tudtam én..., de cuki vagy, na elég már, még mindig nyomod..., tehát hiányzom, te is nekem!! Átölel a gyönyör eléget a mámor, azt kívánom légy az enyém százszor. Ha odabújsz mellém, el nem engedlek, mert én Téged örökké szeretlek! A könny és a szerelem édes testvér, nem szerelem ami egy könnyet sem ér. Ki sohasem sírt sohasem szeretett, mert a könny és a szerelem egyszerre született. "Akkor tudod meg mi is a magány, ha egyedül sétálsz egy hűvös éjszakán. Az éjszakába kiáltod a kedvesed nevét, de nem hallja senki, csak a nyomasztó csend." Hogy mondjam el, amit szavakkal kifejezni nem lehet? A mese olyan mint az élet: megpróbálják szépíteni... Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat, melyek száma - bármilyen sok is jusson - véges. "Akkor a legelviselhetetlenebb valakinek a hiánya, ha ott ül melletted és tudod hogy sosem lehet a tiéd!" "Egy ilyen szép szerelem csak, „Ne szeress olyat ki Téged nem szeret, Szemébe ne nézz, hisz úgyis kinevet. Hajtsd le a fejed úgy menj el mellette, Ő ne is sejtse, hogy Te vagy ki érte sír minden este!”
tudod neki bevallani.
Fájdalom az, amikor tudod, hogy mit nem szabadna érezned, és
mégsem tudsz ellene semmit sem tenni.
Fájdalom az, amikor szenvedni látod azt, akiért mindent
megtennél.
Fájdalom az, amikor csendben maradsz, pedig kiáltanál...
Szívünk meghasad hiába nevetünk.
Dacolva némán, hogy nem fáj ha nincs tovább.
Miközben zokogva ébredünk minden éjszakán.
van egy pillanat amikor építeni kezdjük,
soha nem tudhatjuk mi lesz belőle,
melyik pillanatban omlik össze.
Lehet, hogy igazi hatalmas palota lesz,
de az is lehet,örökre félbehagyott romként árválkodik majd egy magaslaton,
idővel benövi a fű.
Mégis, ha messziről tekintünk rá és csak csonka tornyokat látunk,
még romjaiban is szépnek tűnik.
Ahogy az is!
ha a bánat szívedbe vág.
Ne sírj, ha érnek csalódások,
s szerte foszlanak a legszebb álmok.
Titkold el szíved szenvedését,
vesd el a sors gúnyos nevetését.
Két szemed úgyis hiába könnyes,
sírni lehet, de nem érdemes.
Soha ne feledd el,
hogy a rohanó felhők közt
mindig kék az ég!
A fájdalom az mikor ezt mind elveszítjük.
Én nem akarok többé boldog lenni,
mert az egyszer nagyon fog fájni...
szeretni megtanít, de feledni soha!
De jó volna, ha érezném a csókod,
De jó volna, ha hozzád bújhatnék,
De jó volna ha érezném két karod védelmét!
hát akkor tévedsz édesem!
Hisz ha te nem vagy nekem,
az életet miért is éljem?!"
Az életet leélni így nem lehet!
Te vagy kiért élni érdemes,
Kérlek gyere vissza és szeress.
beérni a jelenlétével.
Szeretni őt a saját világában,
a megváltoztatás szándéka nélkül."
(Kundera)
Ha mosolyogsz, ő is ám,
Ha bánat ér, megosztozik,
Szegény szíved bánatán."
(Csukás István)
amelyeket még ki sem ejtettél.
Már tudom hová tartasz,
mikor még el sem indulsz.
Tudok a féltett titkaidról,
amiket mélyen elrejtesz.
Mindent tudok rólad, kedvesem,
nem vagyok kém, csak szeretlek!"
(Jim Morrison)
Akiért mindent megteszek,
Veled életemet töltöm,
Nem csak a múló perceket.
Nem ígérek kincset, csillagot,
Csak hű szívet adhatok,
Érzem másé nem lehetsz,
Én is csak a Tied, ha igazán szeretsz."
(Goethe)
Visszatartanálak, de hiába, nem lehet.
Futsz, csak futsz az eszed után,
Futsz csak futsz az értelem útján."
/Thomas Moore/
Hogy örökre és végérvényesen elraboltad a szívemet!
Egyszer adódik az életben,
Ha elfordulsz, megtagadsz,
Akkor is az egyetlen maradsz.
Nem kérek túl sokat csak,
Perceket és az édes mosolyodat.
Várlak...
Nem bánom mi volt, s van,
Csak bújnék hozzád,
Némán boldogan!"
Köszönöm, hogy rám találtál
köszönöm, hogy velem voltál
Köszönöm, hogy végül mégis
magamra hagytál
Köszönöm, hogy elengedtél
hálát sosem követeltél
Köszönöm, hogy megérezted
nincs szükségem rád
Ki tudja, melletted hol lennék ma már
Tán jobb, ha el sem képzelem
Amit tőled megtanultam, nem felejtem el
Amíg élek s emlékezem
„Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélül szeretni nem lehet!”
Oly szenvedélyesen szeretlek, hogy szerelmem nagy részét elrejtem, nehogy rád nehezedjen a súlya.
Hmm... Akartam valami szépet irni Neked, de rá jöttem, hogy nincs értelme, hisz csak tükörbe kell nézned.
Azt akarom, hogy enyém légy, mint Róbert Gidáé Micimackó. De Te ne félj semmitől, mint Malacka, mert én vigyázok Rád, mint a bátor Tigris.
Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.
Tudod, hosszú álom az élet. Valaki rosszat álmodik, valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s álmunk soha nem érne véget.
Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban, olyan vagy nekem, mint egy édes virág, többet érsz nekem, mint az egész világ.
Más csókol, más szeret és más karja zár.De emléked megvan, szívembe temetem, bárhová bújsz én sohasem feledem.
Olyan vagy nekem, mint lepkének a Hold az éjszaka egén. Folyton felé repül, de el nem érheti.
Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem én. Bár szívem érted ég, koldulni büszke még!
Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem birom ki nélküled! Kérlek szoríts magadhoz s csókkal mondd, hogy szeretsz.
Mindnyájan angyalok vagyunk, de csak 1 szárnyunk van. Csak akkor tudunk repülni, ha szorosan átöleljük egymást.
Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent. Csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset. Egy forró csók, mely tüzes a vágytól, érzem: örökre hozzád láncol.
A szerelem olyan, mint egy álom, néha szép, néha fájdalom, igazán szeretni csak egyvalakit lehet, éspedig azt, ki téged nagyon szeret.
Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én csillagom. Egy pillanatra kérlek figyelj rá, mert a nevemben szép álmokat kíván.
Ha én irnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét: olyan széppé írnám, mint egy tündérálom, a legboldogabb te lennél a világon!